Quantcast
Channel: Home tuition in Pakistan
Viewing all articles
Browse latest Browse all 547

Divat- és jelmezfotózás (2)

$
0
0
Mivel nem csak a fotók, hanem sokkal inkább a hozzájuk írt szöveg a fontos, ezért jöjjön előbb a felvezető, amit a képek elé írtam a facebook-on. Utána pedig, a szöveg alatt ott találod a fényképeket is!  

Az erotikus- és aktfotózás csak egy része a fotószenvedélyünknek, mint ahogy a szex is csak egy része az életünknek. 

Az egészet úgy kell elképzelni, mint egy művészfilmet, mely erotikus elemekkel is dolgozik. A filmnek van cselekménye, mondanivalója, s ez NEM A SZEX, de a mondanivalóban az erotika fontos szerepet tölt be. Az író és a rendező az erotikával is el akar mondani valamit, ezért azokat a részeket is leforgatják és kitakarás nélkül megmutatják. Ilyen a mi életünk is. A történet (vagyis a képzeletbeli film) "mondanivalója" a mi életünkben kettős. Egyfelől a szerelem, másfelől pedig a férfi és a nő MÁS JELLEGŰ viszonya, kapcsolata, mint ami a társadalomban megszokott. A mi
sztorink mondanivalója tehát az, hogy "máshogy is lehet élni" mint a nagy átlag. Ez nem jobb, vagy rosszabb, csak más, mint a többieké, és egyelőre működik. (Reméljük fog is még sokáig, de már 4 éve működik.) A sztori másik mondanivalója a szerelem, amit a ránk jellemző módon megélünk. Rengeteg egymásra fordított minőségi idővel, programmal, utazással, az apró kis örömöknek való örülni tudással. Nos, ebbe a mondanivalóba, a szerelembe, szervesen beleilleszkedik az erotika is, csak másképp, mint a legtöbb embernél. Szabadabban, forróbban, vadabbul, besorolhatatlanabbul, deviáns játékokkal, fotókkal stb. Talán az lehet ennek az oka, hogy Aliz a szexben olyan, mint egy pasi, én meg, a lelki dolgokban olyan érzékeny vagyok (sokszor), mint egy nő. Így aztán én, a férfi, és ő a nő, valahol középen találkoztunk... 

De most visszatérve a szexhez. Az, hogy sok erotikus jellegű dolgot osztunk, nem öncélú, és nem is központi kérdés nálunk, hanem a szerelem részeként, és egy férfi meg egy nő különös és furcsa életének részeként jelenik meg nálunk. 

Van-e valami célunk ezzel? Persze hogy van. De nem csak az erotikával, hanem az egész életvitelünkkel is van célunk. Szeretnénk szavakkal, érvekkel és az életpéldánkkal is megmutatni azt, hogy lehet másképp is élni, mint szoktak a legtöbben. Lehet teljesen nyíltan, kendőzetlenül élni (persze csak azok felé, akiket ez érdekel, - éppen ezért szoktuk elmondani, h. akit nem érdekel, vagy irritál az amit csinálunk, az ne kövessen minket), szóval lehet teljesen nyíltan, szégyen nélkül megélni a szerelmet és a szexualitást. Lehet két embernek a legfontosabb a másik, és nem kell feltétlenül a boldogsághoz gyermek, karrier, vagy kiskutya, kiscica stb. Nem ítéljük el, akik ebben leltek rá a boldogságra, mi csak szeretnénk megmutatni, hogy lehet másképp is élni, mint ahogy azt is szeretnénk megmutatni, hogy egy gombóc fagyinak is örülhetünk, vagy az írásnak, olvasásnak, sakknak, színházba járásnak, blogolásnak. Az erotika ugyanilyen nálunk. Én ugye belekezdtem az Erotika művészete c. könyvembe, aminek első 6 fejezete a neten is olvasható, és ez a sztori a mi történetünk Zilával, vagyis Alizzal. Ebben a műben részletesen leírom azt a fajta erotikus mentalitást, amit képviselünk, ami - első ránézésre - vad és féktelen, a leírása helyenként pornográf, mégis szép (én úgy érzem), és a nő meg a férfi becsületét állítja helyre. Lehetséges, hogy, amikor majd kiadjuk ezt a könyvet, akkor fotók is lesznek benne rólunk, és így merült fel először bennünk az erotikus fotózás ötlete. Hogy mi a célunk ezzel? Nem a pénz, az tuti, mert ma Magyarországon, aki ki akar adni egy könyvet, az nagy valószínűséggel önköltségi áron tudja csak kiadni és a töredéke se jön vissza annak, amit ráköltött. Talán van egyfajta küldetéstudatunk, mely többféle cél együtteséből áll. Először is, szeretnénk, ha az emberek nyitottabbak lennének a szerelem és az erotikus területeken. Ez nem azt jelenti, hogy fűvel-fával le kell feküdjenek, hanem csak azt, hogy bátrabban beszéljenek róla, és ne övezze ezt (főleg a nőkben, mert a pasik elég bátrak már így is) szégyen és pironkodás. Azután másodszor, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek a szerelemre, és a két nem jobban megbecsülje egymást. Harmadszor, hogy gondolkodjanak az erotikáról (vagy akármi másról) értelmes érvek alapján, és ne csak a szokás, meg a "jaj mit gondolnak rólam mások"életérzésnek engedjenek. Negyedszer, hogy felismerjék, a művészet szót kér magának az erotikában, és ez nem bűnös dolog a részéről, hanem "csak" művészet, mely már egy kéztartással, vagy egy tánccal elindul, az ágy pedig már "csak" a vége a dolognak! Végül ötödször, és azt hiszem ez a legfontosabb, hogy az emberek a szexet, vagy a szexről való nyílt, jóakaratú társalgást, vagy akár a szexuális gyakorlatokat/szokásokat és a forró szenvedélyt is, ne kapcsolják feltétlenül a rosszhoz, a kicsapongáshoz, az erkölcstelenséghez, a kurvákhoz és a ledér emberekhez. "Küldetésérzésünk" lényegi része az, hogy a szex jó dolog, semmi rossz nincs benne, ha mindkét félnek örömöt okoz, és a szex (vagy az aktok, vagy a modellek) látványa sem bűnös és nem erkölcstelen dolgok, hanem legtöbbször a művészethez tartoznak, és ahol ezt túllépik (pl. a pornográfiában), ott sem feltétlenül rosszak. A nyílt szexualitás (pl. pornográfia) csak akkor rossz, ha valakire olyasmit erőltetnek, amit ő nem akar. (Na és persze csak felnőttekre tartozik a szex minden formája, de ez alap!) (A szexualitás nyílt formájáról az előző bejegyzésemben írtam részletesen, mely így kezdődik: "Az erotikus fotóművészet szép dolog..." - ott elolvashatod az érveimet. 

Az egyik célunk tehát az, hogy az emberek belássák, hogy ha egy húsdarab behatol egy másik húsdarabba, abba semmi erkölcstelen nincsen, ez egy teljesen naturális dolog, és erkölcstelenné, vagy erkölcsössé valami más teszi. Például nagyon erkölcstelen, ha egy pár hűséget esküdött egymásnak, és az egyik fél behatol egy idegenbe, vagy a másik fél, saját húsába enged egy idegent. Azért fogalmazok így, hogy érezzük: a hús, önmagában még nem erkölcsi kategória. Attól lesz valami rossz, ha becsapunk ezzel valakit, ámde ha erről szó sincs, ha például a felek úgy egyeztek meg korábban, hogy nyitott házasságban élnek, akkor nem lesz erkölcstelen, ha idegen hússal találkoznak, csak akkor, ha az a másik (akivel találkozik) hűséget esküdött a párjának. Ezzel a példával NEM A NYITOTT KAPCSOLATOKRA AKAROK RÁBESZÉLNI SENKIT, hanem csak azt akartam szemléltetni, hogy az erkölcsiség nem magában a szexben van jelen, nem magában a húsban, hanem abban, amit gondolunk a szexről, és amiben megegyeztünk. 

A mi határaink Alizzal máshol vannak, mint a legtöbb embernél, de nem csak a szexben, hanem mindenben... És azt akarjuk megmutatni, hogy így is lehet élni. Más célokkal, más határokkal is lehet értelmesen és erkölcsösen élni, mert egyenesek vagyunk egymáshoz és nyíltak, mint ahogy mindenkihez is. Nincsenek tabuink, és a szeméremérzés határai is máshol vannak nálunk, mint a nagy többségnél. A fő célunk tehát valami olyasmi, hogy az erotika megítélését egy kicsit nagyobb toleranciával és több racionális érv hátterén fogalmazzák meg az emberek, kicsit kevésbé legyenek szűklátókörűek, prűdek és dogmatikusok. 

Mi nem azt mondjuk, hogy úgy KELL élni, ahogy mi, mi csak azt mondjuk, hogy ÍGY IS LEHET, ÉS EZ SEM BŰNÖS, VAGY ERKÖLCSTELEN, hanem lehet akár boldog is, mint nálunk. Ebbe pedig nem csak a szavaink és az érveink, hanem az egész életvitelünk is beletartozik, amit megmutatunk azoknak, akiket ez érdekel.

Az erotikus fotózás pedig csak egy része fotószenvedélyünknek, mint ahogy a szex is csak egy része a szerelmünknek. 

A két nappal ezelőtti aktfotózás után (mely némelyekben kiverte a biztosítékot; kaptunk is privátban hideget, meleget) most jöjjön egy kicsit békésebb kategória, a jelmez és divatfotózás... 

Alizon paróka volt, erős smink, és a kastélyszálló elnöki lakosztályában készültek a fotók, ahol négy napig voltunk vendégek.


















Ha megtekintenéd a FOTÓMÁNIA témakör összes képét és bejegyzését, akkor ide kattints!   

Viewing all articles
Browse latest Browse all 547