A két legfrissebb szerzeményem, turkálóból, de mindkettő vadiúj. A koponyáson még az eredeti biléta is rajta volt. Ráadásul együtt kevesebbe kerültek, mint a nyugati aluljáróban egy, a falon (!) lógó kicsit jobb kinézetű vászontáska...
És garantáltan nem fog szembejönni az utcán. :)
Ezért szeretem a turkálót, mert kis szerencsével, némi érzékkel és türelemmel rendkívül különleges, egyedi dolgokat lehet találni. A táskákban mindig is az extrémek vonzottak, a nem mindennapiak. Az alábbi kettőt hordtam korábban, mindkettőt úton-útfélen dícsérték, ami azért is esett jól, mert mindig egy kis izgalommal veszem meg őket, biztos, hogy bevállalhatom...? De egyszer élünk, miért hordjak unalmas táskát? A korom vagy a megszokás miatt? Egyik sem tart már vissza. (Nem rózsaszín tüllszoknyában mászkálok, mintha 5 éves lennék.)
Lelőhelyeim: a Cream turkálókat nagyon szeretem, a körúton több is van, a legnagyobb a Blahától nem messze, a Rákóczi út 36. alatt, itt ruhaneműket vettem nagyon jókat, ha táskát keresek, akkor darabáras Hádát célzok meg, a legújabb gyönyörűségeim a Rákóczi út 68. sz. alatti boltjukból van.
A turkálásnak is megvan a maga lélektana, mindenkinek más a módszere.
Nálam először is hangulat kell hozzá, hogy legyen hozzá kedvem, és nyitottság, mert szinte biztos, hogy nem azt fogok találni, amit éppen keresek. Gyakran előfordul, hogy semmit nem lelek, viszont ha felfedeztem azt az egyet, ami valamiért megfogott, a színe, vagy az anyag puhasága miatt, akkor tudom, hogy megvan, ide ezért jöttem, s már nem is érdemes tovább keresgélnem, mert ez a darab várt rám. És így is szokott lenni. Ha megvan az az igazi, utána már hiába is turkálok.
Neked mi a módszered? És melyik turkáló a kedvenced?
(Rajnai-Lencsés Aliz)
Válassz az alábbi menüből:
Rajnai Lencsés Zsolt művei
Rajnai Lencsés Zsolt művei